Augusztus 31. / vasárnap / Amerika.
Fél évvel ezelőtt a családom úgy döntött, hogy a munkalehetőség miatt Amerikába költözünk. Az angol tudásom nulla.A francia nyelvel meg úgy vagyok, ha muszáj tudok beszélni.Úgy, ahogy.A barátaimtól, és Magyarországtól való elszakadás nagyon fájt.De legalább akkor jöttünk el, amikor betöltöttem a 15. életévem.Ami egyenlő a gimivel, és persze nagy lehetőséget kaptam.Mivel kiemelkedően szereplek a balett világában.Az amerikai balett iskolába vettek fel.Az új házunk egy sorház középső lakása, két emeletes.A toronytól délre, körülbelül 2-3 kilométerre.Imádom.
- Olyan szép a torony! - néztem ki az ablakomon.
- Gyönyörű. - szólt anya.
- Kicsi lányom, holnap nagy napod lesz. - megveregette a vállam.-
- Jaj, erről jut eszembe.Anya minden dobozt átforgattam, de nem találtam a gyakorló cipőmet.Merre van?
- Már én is kerestem, de nem találtam sehol.
- Szuper, már az első napon sem lesz teljes a felszerelésem.
- Nyugodj meg, Vanda.Elmegyünk a bevásárló központba.
- Induljunk. - indultam a bejárat felé, felhúztam a kék gombos kabátomat.
- Anya, kész vagyok! - már indultam kifelé.
- Ha a táncról van szó már ugrik is.
- Anya. - hökkentem.
Végre megjelent a barack színű előszobánk kabáttartójánál.Barna hosszú haját össze fogta.Anyától örököltem a barna hajam, kék szemem.Meg a táncszeretetem.
A pláza második emeletének Északi részén találtuk meg a boltot.Beléptünk a boltba, és rögtön otthon éreztem magam.
- Ott vannak a gyakorló cipők! - rohantam rögtön a cipőkhöz.
- Aha, már látom.
- Anya, látod azt a tüll szoknyát? - vágtam a szavába.
- Szeretnéd?
- Megkapom?
- Csak próbáld fel és a cipőt is. - a cipővel, és a szoknyával a próbafülkébe siettem.
- Köszi.
Szóval az új tüll szoknyámmal, és gyakorló cipőmmel tértünk este hatkor haza.Apának is nagyon tetszett.Aztán jött a vacsora, tusolás.Meg a tévénézés.
- Holnap nagy nap, aludj jól. - mikor indultam be a szobámba, anya szólt nekem.
Fél évvel ezelőtt a családom úgy döntött, hogy a munkalehetőség miatt Amerikába költözünk. Az angol tudásom nulla.A francia nyelvel meg úgy vagyok, ha muszáj tudok beszélni.Úgy, ahogy.A barátaimtól, és Magyarországtól való elszakadás nagyon fájt.De legalább akkor jöttünk el, amikor betöltöttem a 15. életévem.Ami egyenlő a gimivel, és persze nagy lehetőséget kaptam.Mivel kiemelkedően szereplek a balett világában.Az amerikai balett iskolába vettek fel.Az új házunk egy sorház középső lakása, két emeletes.A toronytól délre, körülbelül 2-3 kilométerre.Imádom.
- Olyan szép a torony! - néztem ki az ablakomon.
- Gyönyörű. - szólt anya.
- Kicsi lányom, holnap nagy napod lesz. - megveregette a vállam.-
- Jaj, erről jut eszembe.Anya minden dobozt átforgattam, de nem találtam a gyakorló cipőmet.Merre van?
- Már én is kerestem, de nem találtam sehol.
- Szuper, már az első napon sem lesz teljes a felszerelésem.
- Nyugodj meg, Vanda.Elmegyünk a bevásárló központba.
- Induljunk. - indultam a bejárat felé, felhúztam a kék gombos kabátomat.
- Anya, kész vagyok! - már indultam kifelé.
- Ha a táncról van szó már ugrik is.
- Anya. - hökkentem.
Végre megjelent a barack színű előszobánk kabáttartójánál.Barna hosszú haját össze fogta.Anyától örököltem a barna hajam, kék szemem.Meg a táncszeretetem.
A pláza második emeletének Északi részén találtuk meg a boltot.Beléptünk a boltba, és rögtön otthon éreztem magam.
- Ott vannak a gyakorló cipők! - rohantam rögtön a cipőkhöz.
- Aha, már látom.
- Anya, látod azt a tüll szoknyát? - vágtam a szavába.
- Szeretnéd?
- Megkapom?
- Csak próbáld fel és a cipőt is. - a cipővel, és a szoknyával a próbafülkébe siettem.
- Köszi.
Szóval az új tüll szoknyámmal, és gyakorló cipőmmel tértünk este hatkor haza.Apának is nagyon tetszett.Aztán jött a vacsora, tusolás.Meg a tévénézés.
- Holnap nagy nap, aludj jól. - mikor indultam be a szobámba, anya szólt nekem.
